Pall Orsolya

rudsportolo.hu AZ ELSŐ INTERJÚ! 

Az első interjúalany, egyértelműen Pall Orsolya! Hogy miért? " Olyan műfajban kezdtem el oktatni, amely akkoriban itthon még nem létezett. Az új, sportos, akrobatikus vonal hamar népes rajongótáborra tett szert, és az első hazai, kimondottan rúdFITNESZ verseny megrendezésével elindult hódító útjára az az irányzat, amit ma már leginkább rúdsportnak nevezünk."

Hogyan és mikor kerültél kapcsolatba a rúdsporttal?

Több mint 12 éve, Londonban találtam rá a rúdfitneszre, ami azonnal szerelem volt; nőies, akrobatikus és kellő kihívást ad az erő és a hajlékonyság fejlesztésére. 2008-ban kezdtem el oktatni az Egyesült Királyság akkori egyik vezető rúdfitnesz stúdió hálózatánál, a Pole Secrets-nél. 2009-ben költöztem haza, akkor alapítottam meg a Pole Dance Fitness-t, mellyel a londoni tapasztalataimat tovább gondolva, egy olyan műfajban kezdtem el oktatni, amely akkoriban itthon még nem létezett. Az új, sportos, akrobatikus vonal hamar népes rajongótáborra tett szert, és az első hazai, kimondottan rúdFITNESZ verseny megrendezésével elindult hódító útjára az az irányzat, amit ma már leginkább rúdsportnak nevezünk.

Tekintsünk egy kicsit vissza a kezdetekhez, mikor és hogyan alakult ki rúdfitnesz?

A rúdtánc, mint fitneszirányzat, valamikor a 2000-es évek elején jelent meg először Amerika, Ausztrália majd Európa, ezen belül is leghamarabb talán az Egyesült Királyság területén. Akkoriban még az a stílus volt jellemző, amit manapság az exotic irányzattal azonosítunk. Később, ahogy a légtorna és a cirkuszi akrobatika is egyre inkább teret nyert magának a szabadidősportok körében, az véleményem szerint, komoly hatással volt a rúdsport fejlődésére is.

Korábban versenyeztél is, manapság pedig amellett, hogy oktató és nemzetközi rúdsport bíró vagy, a Rúdsport Magyar Bajnokságot is Te szervezed, emellett egy belvárosi stúdió társtulajdonosa vagy. Háromgyerekes anyukaként hogyan tudsz helytállni ennyi szerepben?

Sokszor nagyon nehezen. A versenyzés gondolata már jó ideje nem foglalkoztat, viszont a folyamatos fejlődés, tanulás, a tudásom szinten tartása és a tanítványokkal való személyes kapcsolat miatt nagyon fontos számomra az oktatás. A versenyszervezés és a bírói szerepvállalásom pedig, szakmai szempontból szorosan összefügg. 2012 óta az IPSF (Nemzetközi Rúdsport Szövetség) törekvéseivel párhuzamban, illetve azt elősegítendő végzem az említett két tevékenységet, a rúdsport globális fejlődése pedig, biztosítja számomra a folyamatos motivációt. Bevallom, ez az elhivatottság azért rengeteg áldozattal jár; ez nem csak azt jelenti, hogy a befektetett munka legtöbbször nem jár anyagi elismeréssel, hanem azt is, hogy a családomtól kell időt elvennem, sokszor hétvégéken is. Szerencsére ők megértőek és támogatnak, mert tudják, hogy mennyire fontos ez nekem. Amennyire lehet, próbálom fenntartani az egyensúlyt a hétköznapokban, pl. azután ülök csak le a számítógép elé dolgozni, miután a gyerekek már elaludtak.

Mit gondolsz a hazai rudas közösségről, mennyire vagyunk népesek, aktívak, támogatóak egymással más országokhoz képest?

Amennyire ezt én érzékelem, a magyar rúdsport élet nem marad el semmiben a nemzetközi tendenciáktól. Mint mindenhol, a fejlődésnek itthon is megvannak a pozitív és negatív velejárói is. Amikor 2009-ben elindultam a Pole Dance Fitness-szel, kb. a harmadik stúdió lehettem az országban, és az első a kimondottan sportos műfajban. Ma már nincs igazán elkülönült műfajokra épülő rudas vállalkozás, és legutóbbi információim szerint, országszerte több mint 70 stúdió üzemel, Budapest 6. kerületében egyedül, közel 10! Ez nagyon nagy szám, ami egy felől azt mutatja, hogy rengeteg ember szerelmese ennek a sportnak, másfelől pedig, sajnos ettől óhatatlanul felhígult a szakma, és sok a széthúzás. A versenyek némiképp enyhítenek ezen, de általánosságban azt látom, mindenki a saját útját igyekszik járni, emellett pedig nagyon kevés az egyedi koncepció, a többség inkább a bevált modelleket igyekszik másolni. Ezek a trendek és tendenciák pedig nem különböznek a külföldiektől, nagyjából hasonlóképp zajlik ez világszerte.

Hogy látod, hova fejlődhet még a rúdsport az elkövetkezendő években?

Az az út, amelyet a rúdsport bejárt az elmúlt 10 évben, szerintem páratlan jelenség a sportok világában. Szinte hegyeket mozgattak meg a rudasok annak érdekében, hogy elfogadtassák és megszerettessék a világgal ezt a fantasztikus mozgásformát. Itt nem az a lényeg, hogy melyik olimpián láthatunk majd rúdsportolókat versenyezni, hanem hogy ebben a sokszínű közösségben mindenki megtalálja azt az örömöt és testi-lelki egészséget, amit a mozgás adhat. Úgy gondolom, a jövőben a tovább fog fejlődni a rudazáshoz (és a légtornához) használt eszközök technológiája, szélesedik a kapcsolható termékpaletta. Szerintem a jövőben is elképesztő, határokat feszegető sportteljesítményeknek lehetünk majd tanúi, és egyre nagyobb elfogadással leszünk egymás iránt, bármilyen utat is választunk magunknak a rúd körül.